Lépj be!
| Vizeink jellemzése |
 |
 |
 |
| Írta: Halikra | ||||||||||||||||||
| 2009 február 17., kedd 17:28 | ||||||||||||||||||
|
A szárazföldi (kontinentális) vizek jellemzése
Állóvíz: a szárazföld mélyedéseiben elhelyezkedő felszíni víz, amelynek egész tömege nem mozog határozott irányban (azaz a gravitáció hatására a magasabb helyről az alacsonyabb felé), és amelynek medre egész léte folyamán töltődik Mélytavak: Nagy vízfelületű és vízmélységű tavak, ahol a vízmélység lehetővé teszi a hőmérsékleti rétegződést. (Magyarországról hiányoznak.) Sekélytavak: Nagy vízfelületű, de csekély mélységű (12-16 m-nél nem mélyebb, de átlagosan csak 3-6 m mély) állóvizek, ahol a meder túlnyomó része a litoriprofundális (partalji) vagy a litorális (parti) zónához tartozik, a profundális (mélységi) régió pedig vagy nem különíthető el egyértelműen, vagy csupán a egy kis hányadát teszi ki a medernek. Litoriprofundális típusú sekélytavak: A meder túlnyomó része a litoriprofundális (partalji) zónához tartozik (pl. a Balaton). Litorális típusú sekélytavak: A meder túlnyomó része a litorális (parti) zónához tartozik (pl. a Velencei-tó). Sekélytó típusú tározók: Pl. a Kiskörei-tározó Kopolyák: kis (általában csak néhány hektár) vízfelületű, de ehhez viszonyítva nagy (3-10 m) mélységű, hirtelen mélyülő víztestek, ahol a meder legmélyebb (de általában kis) része a partalji (litoriprofundális) vagy mélységi (euprofundális) zónához tartozik. Kopolya típusú természetes állóvizek: Pl. a budapesti Feneketlen-tó. Kopolya típusú holtmedrek: Pl. a Duna és Tisza nagyobb holtmedrei. Kopolya típusú tározók: Pl. a Lázbérci-tározó. Kopolya típusú egyéb mesterséges állóvizek Pl. kavicsbányatavak. Kistavak (tócsák): Közepes vagy kis vízfelületű (legfeljebb néhány négyzetkilométeres), sekély állóvizek, amelyek medrének egésze a litorális (parti) zónába tartozik, és területüknek több mint 1/3-át nyílt víztükör vagy hinaras teszi ki. Vízforgalmuk labilis, esetenként ki is száradhatnak. Kistó típusú természetes állóvizek: Pl. az izsáki Kolon-tó, a nyíregyházi Sóstó. Kistó típusú holtmedrek: Pl. kisebb folyóink (Túr, Hernád) holtmedrei. Kistó típusú tározók: Pl. a hortobágyi Borsósi-tározó. Kistó típusú halastavak: Pl. a hortobágyi, biharugrai, szarvasi halastavak. Kistó típusú egyéb mesterséges állóvizek: Pl. nagyobb vályogvetőgödrök Fertők: Nagy vagy közepes vízfelületű, sekély (átlagosan 1-2 m mély), területüknek több mint 1/3-án lápi vagy mocsári növényzettel borított, de emellett kisebb-nagyobb hinaras és nyíltvizes foltokkal is tarkított, mozaikos állóvizek. Általában állandó vízborításúak, de esetenként ki is száradhatnak. Többnyire sekélytavak feltöltődésével keletkeznek. Fertő típusú természetes állóvizek: Pl. a Kis-Balaton, a Dinnyési-Fertő. Lápok és láperdők: Hazai viszonyaink között általában kis kiterjedésű, többnyire állandó vízborítású, rendszerint kopolyák feltöltődésével keletkező sekély (1,5-5 m mély) vízterek, ahol nyíltvíz általában csak a szegélyzónában ill. belül, apró foltokban (lápszemek) fordul elő. Felületüknek több mint 2/3-át moha és sás dominanciájú lápi növényzet borítja, amely tárolja a magába szívott vizet. Medrüket rendszerint tőzeg tölti ki. Csoportosításuk a jellemző növényegyüttesek alapján történik. Ingóláp (úszóláp): Vízen úszó, elhalt növényi törmelék és az ezen megtelepült lápi növényzet által alkotott úszó lápképződmény. Tőzegmohás átmeneti láp: Növényállományának fő tömegét lombos- és tőzegmohák, ill. sásfajok mozaikos komplexei alkotják. Általában állandó vízborítású (Pl. a bátorligeti láp). Tőzegmohaláp (dagadóláp): Uralkodó fajai a tőzegmohák, amelyek növekedése és vízháztartása miatt a láp kiemelkedik környezetéből. Általában állandó vízborítású (Pl. a keleméri Mohosok). Láperdők: Szerves feltöltődésű, lefolyástalan területeken kialakult, az év nagy részében vízzel borított területek. A fák gyökérfője magasabb vízborításnál is kiemelkedik a vízből, ezért körülöttük cserjék és lágyszárú növényzet is kialakulhat. A fák közötti, tartósan pangóvizes foltokon hínár- és mocsári növényzet telepedhet meg. A láperdők az uralkodó fafaj alapján lehetnek fűz-, nyír- vagy égerlápok. Mocsarak: Változó kiterjedésű, sekély (általában 0,5-3 m mély), egész területükön litorális (parti) jellegű, labilis vízforgalmú, időnként kiszáradó vagy rendszeresen átöblítődő vízterek, amelyek általában kistavak feltöltődésével keletkeznek. Felületüknek több mint 2/3-át nád. gyékény, káka dominanciájú mocsári növényzet borítja, kisebb-nagyobb nyíltvizes, hinaras foltokkal tarkítva. Itt is jelentős lehet a szerves növényi törmelék felhalmozódása, de az eltérő növényzet és vízháztartás miatt a lápoktól eltérően itt csak ritkán alakulhat ki típusos tőzeg. Mocsár típusú természetes állóvizek: Pl. Kunkápolnási-mocsár. Mocsár típusú mesterséges állóvizek: Pl. rizsföldek. Tömpölyök: Kis területű, egymással gyakran összeköttetésben levő mélyedések, melyek csak szélsőségesen száraz években száradnak ki. Medrük többnyire csak 0,5-1 m mély, felszínüket nyíltvizes foltok, mocsári és hínárnövényzet évről-évre változó mozaikja borítja. Tömpöly típusú természetes kisvizek: Pl. a Nyírség buckaközi mélyedéseinek állandóbb jellegű kisvizei. Tömpöly típusú mesterséges kisvizek: Pl. nagyobb anyaggödrök. Pocsolyák: Kis kiterjedésű, igen sekély vizű (általában 0,5 m-nél nem mélyebb), időszakos kisvízgyülemlések, amelyekben időszakos jellegük miatt sem igazi tócsavegetáció, sem mocsári növényzet nem alakul ki. Csoportosításuk a bennük levő víz eredete alapján történik. Hullámtéri pocsolyák: Folyók mentén található kisvizek. Locsolásövi pocsolyák: Tavak (pl. a Balaton) mentén található kisvizek. Csapadékvizes pocsolyák: Hóolvadás vagy nagyobb esők után keletkező kisvizek. Talajvizes pocsolyák: Talajvízfeltörések nyomán keletkező kisvizek. Dagonyák (dágványok): Kis kiterjedésű, rendkívül sekély vizű (0,1-0,3 m mély), rendszeresen ugyanazon a helyen újrakeletkező időszakos kisvizek, általában mocsári növényzet vagy gyökerező hínárnövényzet nélkül, fenekén vastag (0,2-0,5 m) iszapréteggel. Tocsogók (libbányok): Apró, alkalmi vízgyülemlések, amelyek főleg sűrű növényzet vagy növényi törmelék között, rétek, legelők, erdők talajmélyedéseiben, süppedékeiben, mohapárnákban találhatók. Telmák: Rendkívül csekély, legfeljebb néhány liter vízmennyiségű alkalmi vízgyülemlések. Felosztásuk a vizet tartalmazó közeg szerint történik. Fitotelma: Növények szárölelő leveleinek öblében összegyűlt víz. Dendrotelma: Faodvakban, ágelágazásoknál összegyűlt víz. Malakotelma: Kagylók, csigák héjában összegyűlt víz. Litotelma: Kövek felületi mélyedéseiben, hézagaiban összegyűlt víz. Technotelma: Mesterséges anyagokban (pl. konzervdobozban) összegyűlt víz. Vízfolyások: Olyan vizek, amelyeknek víztömege a mederben a legkisebb ellenállás irányába (azaz a gravitációs erő hatására a magasabb helyről az alacsonyabb felé) halad. Folyamok: Hatalmas (>500 ezer km2) vízgyűjtőterületű, igen nagy (>2500 m3/s) átlagos vízhozamú, közepes vagy kis esésű, széles és mély medrű vízfolyások, amelyek egy-egy vízrendszer utolsó tagjaként a tengerekbe ill. óceánokba ömlenek. Hosszúságuk nagyobb mint 2500 km (pl. a Duna). Folyók: Nagy (több száz négyzetkilométeres) vízgyűjtőterületű, nagy vízhozamú, nagy, közepes vagy kis esésű, közepes mederméretű vízfolyások, amelyek a nagyobb folyamok vagy folyók vízgyűjtőterületének egy-egy részéről szedik össze a vizeket, de torkollhatnak közvetlenül a tengerekbe ill. óceánokba is. Nagyfolyók: Vízgyűjtőterületük 50.000-500.000 km2, átlagos vízhozamuk 500-2500 m3/s, hosszúságuk 600-2500 km (pl. a Tisza). Közepesfolyók: Vízgyűjtőterületük 5000-50.000 km2, átlagos vízhozamuk 60-500 m3/s, hosszúságuk 250-600 km (pl. a Bodrog, Körös, Rába). Kisfolyók: Vízgyűjtőterületük 500-5000 km2, átlagos vízhozamuk 5-60 m3/s, hosszúságuk 50-250 km (pl. a Kerka, Zagyva, Berettyó). Közepesfolyó típusú mesterséges vízfolyások: Pl. a Keleti-főcsatorna. Kisfolyó típusú mesterséges vízfolyások: Pl. a Nádor-csatorna. Patakok: Vízgyűjtőterületük kisebb mint 500 km2, átlagos vízhozamuk kisebb mint 5 m3/s, hosszúságuk kisebb mint 50 km. Általában nagy vagy közepes esésű, völgyekben futó, túlnyomórészt gyors folyású, helyenként sellős-zuhatagos, általában köves-kavicsos medrű, ritkás növényzetű, rendszerint hegyvidéki kisvízfolyások (pl. a Szalajka-patak). Csermelyek: Közepes és kis vízhozamú, közepes esésű, csendes folyású, kavicsos-homokos-iszapos medrű, rendszerint gazdag szegélynövényzetű, főleg dombvidékekre jellemző kisvízfolyások (pl. Rigóc-patak, Váli-víz, Császár-víz). Erek: Nyílt, lapályos alföldi területek sekély, szétterült, csaknem pangó vizű, szélsőséges vízjárású, homokos-iszapos fenekű, pocsolyás, dús vegetációval benőtt kisvízfolyásai (pl. Ölyvös-ér, Kálló). Mesterséges kisvízfolyások: Pl. kisebb csatornák, árkok. Források: A felszín alatti vizek feltörései, amelyek átmenetet képeznek a felszín alatti és a felszíni vizek között. Reokrén (zuhogó) források: Meredek sziklafalból fakadnak. Rendszerint bővizűek, altalajuk köves, növényzetben általában szegények. Leggyakrabban mészkőhegységekben fordulnak elő (pl. a szilvásváradi v. felsőtárkányi Sziklaforrás). Limnokrén (feltörő) források: Olyan medenceszerű források, amelyek alulról vagy oldalról telnek meg vízzel. Általában közepes vízhozamúak, változó vízforgalmúak. Medrük homokos-iszapos, gyakran törmelék-felhalmozódással vagy növényzettel. Hegyvidékekre jellemzőek, elsősorban vulkanikus alapkőzetű hegységekben gyakoriak (pl. a Zempléni-hegység forrásainak zöme a forrásfoglalások előtt). Helokrén források: Nem meghatározott helyen lépnek ki, hanem nagyobb, többé-kevésbé vastag talajrétegen szivárognak át, ezért a forrás területe elmocsarasodik vagy elláposodik. Általában csekély vízhozamúak. A forráslápokat állandó, a mocsárforrásokat változó vízforgalom jellemzi. Medrük rendszerint dús növényzetű, szervestörmelék-felhalmozódásban gazdag, gyakran tőzeges. Főleg középhegységekre és dombvidékekre jellemzőek, de olykor a változatosabb felszínű alföldi területeken is megtalálhatók (pl. a Létrási-forrásláp, halápi mocsárforrások) Foglalt források: Azok a források, amelyek vizét műtárgy segítségével tárják fel ill. gyűjtik össze. Felszín alatti vizek: A földkéreg hézag-, üreg- és pórusrendszereit kitöltő vizek.
Powered by !JoomlaComment 3.26
3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
||||||||||||||||||
| Utolsó frissítés: 2009 február 17., kedd 17:40 | ||||||||||||||||||
